Pontos igényfeltárás után ügyfeleinknek olyan egyedülálló lehetőségeket kínálunk, melyek segítségével pénzüket akár a világ legdinamikusabban fejlődő régióiban is befektethetik, a világ legnagyobb pénzügyi társaságainak befektetési alapjain keresztül, így csökkentve a kockázatot.

Ön a bankbetétnél lényegesen magasabb hozammal, ugyanakkor magas fokú biztonsággal rendelkező pénzügyi konstrukciókba fektethet, akár lekötetlenül is.

Az általunk kínált befektetési konstrukciók között mindenki megtalálhatja a saját igényeinek megfelelőt - legyen szó akár kimagasló hozamról vagy átlagon felüli biztonságról.

Néhány példa* a fent említett alapok teljesítményeiről:


*A példa nem minősül ajánlattételnek, a múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeni teljesítményre.




Befektetési fogalomtár
Aktív vagyonkezelés:
A vagyonkezelési technikák azon változata, melynek során az alapkezelő minél nagyobb hozam elérésére törekszik, és ennek érdekében egyedi portfóliót állít össze a várakozásainak megfelelően. A portfólió összetételén időközönként változtat. Passzív portfólió-kezelési technikát alkalmazva a vagyonkezelő a portfóliójának összetételén jellemzően nem változtat.

Alapkezelői díj:
A befektetési alapkezelő azon díja, amiben az alap kezeléséért részesül. Minden alkalommal, amikor a letétkezelő kiszámítja a befektetési alap nettó eszközértékét, az alapkezelői díj időarányos részét - napi nettó eszközérték számítás esetén az éves díj 1/365-öd részét - levonja az alap értékéből.

Alapok alapjai:
Olyan befektetési alapok, melyek túlnyomórészt más befektetési alapok befektetési jegyeibe fektetik a tőkéjüket.

Államkötvény:
Az állam által kibocsátott, általában egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír, amely az állam adósságát testesíti meg. Az államkötvények az adott ország tőzsdéin általában automatikusan jegyzésre kerülnek, kamatozásuk - az elvileg teljes garancia miatt - legtöbbször alacsonyabb, mint az egyéb kibocsátásoké. Fajtái nálunk: 2, 3, 5 és10 éves fix kamatozású, 5 éves változó és 7 éves tőkeindexált (eredeti kibocsátási időpont szerint).
Állampapír:
Valamely szuverén állam által kibocsátott értékpapír. Minősítése az ország minősítésével megegyező. Az államháztartás finanszírozásának elsődleges eszköze, két legjellemzőbb fajtája a kincstárjegy és az államkötvény. Az állampapír visszafizetését az állam garantálja.
Bázispont:
Egy bázispont a százalékpont egy század része (1 bp=0.01 százalékpont). Az árfolyam megadásának a legkisebb egysége. Devizaárfolyamoknál 1 bázispont 0.0001 százalék, banki kamatoknál, kötvényárfolyamoknál és hozamoknál 0.01 százalék.

Befektetés kezelői díj:
A befektetési- kezelő társaságnak a portfólió folyamatos kezeléséért fizetendő díj. A befektetés- kezelői díjak jellemzően eszköz- alapúak ( az eszközök százaléka ), teljesítmény- alapúak ( egy referenciaindexhez viszonyított teljesítmény alapján ) vagy a kettő ötvözete, de más formában is megjelenhet.

Befektetési alap:
Befektetési alapkezelő által működtetett vagyontömeg. Cél a minél magasabb megtérülés biztosítása a befektetési jegy tulajdonosainak. Befektetési terület szerint megkülönböztethetünk ingatlan (minimális saját tőke: 500 millió Ft) és értékpapír (minimális saját tőke: 100 millió Ft) alapokat, technikailag pedig nyílt, és a zárt végű alapokat.
Befektetési alap letétkezelési tevékenység:
Pénzügyi szolgáltatási tevékenység, amely során a letétkezelő a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap bankszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, valamint a befektetési jegyek eladásával, visszavásárlásával, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységet és az alapkezelők sajátos ellenőrzését végzi.

Befektetési alap letétkezelő:
A befektetési alap letétkezelési tevékenységet végző hitelintézet.

Befektetési alap saját tőkéje:
- Az alap indulásakor: megegyezik a befektetési jegyek darabszámának és a jegyzés indulása előtti névérték szorzatával.
- Az alap jegyzése során: ekkor a befektetők vagyonát az alap kezelője még nem fektetheti be, így annak értéke a jegyzés során változatlan.
- Az alap működése során: a befektetések értéke a piaci folyamatok függvényében változik, így az alap saját tőkéje a befektetési alap mindenkori nettó eszközértékével azonos.
Befektetési alapkezelési tevékenység:
A befektetési alapkezelő által, a meghirdetett befektetési elveknek megfelelő befektetési alap kialakítása és a befektetési alap portfoliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszköz vagy ingatlan) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvétele.

Befektetési alapkezelő:
Egy befektetési alap működtetésével megbízott cég. A tőrvények számos feltételt támasztanak, az alapkezelő cégek elé (alaptőke, személyi-tárgyi feltételek, stb) a befektetők védelme érdekében.

Befektetési Alapkezelők Országos Szövetsége (BAMOSZ):
Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségét azzal a céllal, hogy képviseljék közös érdekeiket, megőrizzék a verseny tisztaságát és elősegítsék a további piaci fejlődést.
A szövetség fő feladatai:
- Érdekegyeztetés, érdekközvetítés és érdekképviselet.
- Jogszabályok véleményezése és a jogszabályalkotás befolyásolása.
- A befektetési alapok megismertetése, megfelelő közönség- és sajtókapcsolat (PR) kialakításán keresztül.
- Információ gyűjtése a hazai piacról.
- Szakoktatás támogatása.
- Kapcsolatok kialakítása a hasonló külföldi szervezetekkel (szövetségekkel).
- Szakmai ajánlások, közös elvek megfogalmazása, a versenyetikai szabályok kialakítása.  

Befektetési bank (Investment bank):
A befektetési bankok fő tevékenységi területe a vállalati kötvény és részvénykibocsátások szervezése és lebonyolítása. Persze mindez együtt jár pénzügyi elemzések készítésével, tanácsadással, és egy sor pénzügyekhez kapcsolódó tevékenységgel. Legismertebb képviselőik: Merrill Lynch, Salomon Brothers, Goldman Sachs.

Befektetési jegy:
A befektetési alap által kibocsátott értékpapír, vagyoni jogokat biztosít az alap értékeire. Tőzsdén, csak a zárt végű alapok jegyei foroghatnak.

Befektetési jegy:
Befektetési alap nevében (javára és terhére) - meghatározott módon és alakszerűséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír.

Befektetési jegy folyamatos forgalmazása:
A nyíltvégű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyeknek a befektetési alap nevében történő folyamatos forgalomba hozatala és visszaváltása.

Befektetési politika:
A befektetési politikát minden egyes kezelt alapra vonatkozólag a befektetési alapkezelő alakítja ki és alkalmazza befektetési döntéseinek meghozatalában. A kezelési szabályzatban bemutatott befektetési politika részletesen leírja, hogy az alap kezelője milyen elvek és stratégia alapján kezeli a befektetők alapban lévő vagyonát.

Befektetett eszközök:
A vállalkozás olyan eszközei, melyek várhatóan egy éven túl szolgálják a társaság tevékenységét.

Befektetett pénzügyi eszközök:
Olyan más vállalkozásokban szerzett részesedés, vagy pénzkihelyezés, mely várhatóan egy évnél hosszabb ideig szolgálja a társaság céljait.

Befektető:
Az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja.

Bemutatóra szóló értékpapírok:
Az értékpapíroknak azon formája, amely érvényesítéséhez csak maga a dokumentum szükségeltetik.

Benchmark (Referencia index):
A befektetési alap befektetési politikájának megfelelően kiválasztott, referencia portfólió teljesítményét reprezentáló értékpapír-piaci index vagy indexkombináció. Ennek az indexnek (vagy indexkombinációnak) a teljesítményét meghaladó hozam elérése az alapkezelő célja.

BÉT:
Budapesti Értékpapírtőzsde. 1990-ben alapult, és azóta is Magyarország egyetlen értéktőzsdéje. Legfőbb szervei: Közgyűlés, Tőzsdetanács, Tőzsdetitkárság, Etikai Bizottság, Felügyelő Bizottság, Választottbíróság, és szakmai bizottságok (Kibocsátói, Kereskedési, és Elszámolási). Indexe: BUX. Jelenleg három szekciója van: Részvény: itt részvényekre, befektetési jegyekre, vállalati kötvényekre, és kárpótlási jegyre lehet azonnali üzleteket kötni; Állampapír: állampapírokkal kereskednek; és Származékos: tőzsdei termékekre lehet határidős, és opciós ügyleteket kötni.

BEVA:
Befektető-védelmi alap, befektetők kártalanítására (max egy millió Ft-ig) esetleges brókercég csődök esetére.

Blue Chip:
Eredetileg az IBM (innen a Blue) részvényeit hívták így, ma a tőzsdék leglikvidebb (mindig nagy forgalmú), és legnagyobb kapitalizációjú papírjainak gyűjtőneve. Szűken értelmezve a BÉT-en a következők: Matáv, Mol, OTP, Richter.

Bruttó Hozam:
Az eszközöknek az adott időszak alatt felmerül minden tranzakciós költséggel csökkentett hozama.

BUBOR:
Budapest Interbank Offered Rate. Budapesti bankközi, referencia jellegű (ehhez viszonyítják az egyes hiteleket, pl: BUBOR +30 bázispont) kínálati kamatláb.

BUX:
A budapesti részvénypiac mozgását jellemző mutató, 1992-ben indították, bázisértéke visszamenőleg 1,000 ponton került meghatározásra 1991 január első kereskedési napjának árfolyamain.

Cash flow:
Pénzáramlás, egy társaság pénzáramlásának mérlege. Egy adott időszakban megmutatja, a vállalkozás pénzállományának változását.

Dematerializáció:
Az értékpapírok nem materiális formája, amikor pusztán elektronikus jelként élnek tovább. Vannak országok, ahol meg lehetett maradéktalanul valósítani (pl. Dánia), de sok helyen, még idegenkednek tőle a befektetők.

Dematerializált értékpapír:
Fizikailag nem, csak értékpapírszámlákon, digitális jelként létező értékpapír.

Dematerializált formában előállított állampapír:
Az értékpapír fizikai formában nem kerül kinyomtatásra, hanem elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyílvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adatként létezik. A Magyar Államkötvény és a Diszkont Kincstárjegy dematerializált kibocsátása esetén a KELER a forgalmazók tulajdonában lévő értékpapírokat "A" típusú központi értékpapírszámlán, a forgalmazók ügyfeleinek értékpapírjait "B" típusú központi értékpapírszámlán tartja nyilván. Az ügyfél értékpapírja, mint elektronikus jel egyrészt a KELER központi értékpapírszámláján, másrészt az ügyfél által megbízott számlavezetonél lévő értékpapírszámláján található meg, mely számlák egyenlegének meg kell egyeznie egymással.
Derivatív termék:
Származtatott (határidős, opciós) termék.

Devalváció (leértékelés):
A pénz árfolyamának csökkentése a többi valutához lépest.

Devizakülföldi:
A 2001. évi CXX. törvény I. Fejezetének 25. pontja szerint:
a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,
b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi
c) vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,
c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,
d) a vámszabadterületi társaság,
e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik, stb.

Diszkont kincstárjegy:
Az államadósság fedezésére kibocsátott kincstárjegy-fajta. Magyarországon a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központja bocsátja ki a Magyar Állam nevében.
A Diszkont Kincstárjegy egy évnél rövidebb futamidejű állampapír, mely kamatot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti vissza. A diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség. Jelenleg három különböző: 3, 6 és 12 hónapos futamidővel kerülnek elsődleges piaci értékesítésre, de tekintve az állampapír aktív másodpiaci forgalmát egy éven belül lényegében bármilyen hátralevő futamidővel megvásárolható.

Diverzifikáció:
Az alap kezelője a kockázatok mérséklése érdekében a befektetőktől összegyűjtött vagyont egyszerre többféle típusú és kockázatú eszközbe fekteti.

Duration:
Kötvények hátralévő átlagos futamideje. A kötvény egyes kifizetéseinek jelenértéken számított relatív értékével súlyozzuk a kifizetési időpontokat. A durationt, mint az egyes kötvények kamatlábérzékenységét kifejező mutatót használják.

E nap:
A társasági esemény (pl: közgyűlés, osztalék) napja.

EBIT:
Earnings Before Interest and Taxes: adózás, kamatfizetés, és rendkívüli tételek előtti eredmény (üzemi eredmény).

EBITDA:
EBIT + Depreciation and Amortization: Adott negyedévvel záródó időszak halmozott üzemi eredménye+elszámolt értékcsökkenés.

Egy jegyre jutó nettó eszközérték (árfolyam):
Az alap nettó eszközértéke elosztva a forgalomban lévő befektetési jegyek darabszámával. Minden tranzakció ezen az árfolyamon történik. A T napon érvényes nettó eszközértéket a letétkezelő T+1 napon kalkulálja és teszi közzé.

Egyedi kockázat:
Az értékpapír vagy származtatott ügylet esetén az ügylet alapját képező értékpapír egyedi jellemzőihez kapcsolható árfolyamváltozás kockázata.

Elszámolóház (klíringház):
A tőzsdei ügyletek elszámolását végző intézmény, Magyarországon a KELER Rt.

Eszközallokációs döntés:
A befektetések diverzifikációja során a befektetésnek az eltérő kockázatot jelentő befektetési eszközök közötti (kötvények, részvények stb.) megosztása, az egyes befektetési eszközök arányának meghatározása.

Értékpapír:
Okirat, amely tulajdonjogot (részvény), hitelviszonyt (kötvény), vagy dologi jogot (közraktárjegy) testesít meg, úgy hogy e jogot az értékpapír nélkül sem gyakorolni, sem átruházni, sem bizonyítani nem lehet. Az értékpapír lehet névre, vagy bemutatóra szóló. Értékpapírnak minősül minden, amit a törvényalkotó ezzel a címkével ruház föl, de általánosságban pénzhez, vagyonhoz kapcsolódó jogok megtestesülései.

Értékpapír kód (ISIN-azonosító):
Pusztán technikai okokból, a KELER Rt. leoszt egy kódot (ISIN-azonosító) minden Magyarországon kibocsátott értékpapírra.

Értékpapíralap:
Olyan befektetési alap, melynek portfólióját értékpapírok (kötvények, részvények, befektetési jegyek, stb.), bankbetétek és egyéb pénzügyi eszközök (például: határidős ügyletek, opciók) alkotják.

Értékpapírsorozat:
Az azonos típusú, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége, azonos ISIN kód mellett.

Értékpapírszámla:
A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás (olyan, mint egy bankszámla, csak pénz helyett értékpapírokkal).

Értékpapírszámla (egyéni):
A befektetési jegyekkel kapcsolatos értékpapírmozgások nyilvántartására szolgáló, a dematerializált értékpapírokról és a hozzájuk kapcsolódó jogokról az értékpapír tulajdonosa (befektető/ügyfél) számára vezetett nyilvántartás, amit a bank (értékpapírszámla-vezető) kezel.

Értékpapírtranszfer:
Értékpapírok áthelyezése az egyik értékpapírszámláról egy másikra.

Fedezeti mutató:
A bruttó fedezeti összeg, osztva a nettó árbevétellel.

Fedezeti ügylet:
A fedezeti ügylet olyan határidős ügylet, amellyel a befektetési alapkezelő az alap portfóliójában lévő eszköz kockázatát védi ki. Ez lehet például a nemzetközi alapoknál felmerülő devizakockázat, ami az adott devizában kibocsátott eszközök (például részvények) árfolyamértékével megegyező értékű deviza előre rögzített áron történő határidős eladásával védhető ki.

Fedezeti összeg:
Nettó árbevétel, mínusz közvetlen költségek.

Felosztott hozam:
A tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után köteles kifizetni.

Felügyeleti díj:
Az a befektetési alapot terhelő költség, amelyet az alap a PSZÁF-nak fizet, és amely a nettó eszközérték napi számításakor már levonásra kerül, így a befektetőt közvetlenül nem terheli, de az alap hozamára költségoldalról természetesen hatással van.

Fiskális politika:
Költségvetési politika. Az állam, az adók, a kiadások (elsősorban beruházások) révén, és a deficit alakításával befolyásolhatja a gazdaságot.

Fix kamatozás:
Az értékpapír kamatfizetésének mértékét a kibocsátáskor rögzítik.

Folyamatos forgalmazás:
A sorozatban kibocsátott értékpapírok - így a befektetési jegyek - forgalmazásának módja. A folyamatos forgalmazás során az értékpapír alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket több azonos, egyenlő névértékű értékpapír testesíti meg.

Forgalmazási idő:
Minden forgalmazási hely hivatalos nyitva tartási idején belül a befektetési jegyek forgalmazására forgalmazási helyenként megállapított nyitvatartási idő.

Forgalmazási jutalékok:
A befektetési alapok forgalmazása esetén a forgalmazó által befektetési jegyek adás-vétele során felszámított ügyleti díj.

Forgalmazási nap:
A Nettó Eszközérték Megállapítási Időpontjától a következő Nettó eszközérték megállapítási időpontjáig tartó időszak.

Forgalmazó:
A forgalmazó a befektetési alapkezelő megbízásából ellátja az alap befektetési jegyeinek értékesítését, és értékpapírszámla-vezetőként nyilvántartást vezet a befektetési jegy tulajdonosokról, a befektetési jegyek állományáról.

GDP:
Valamely országban megtermelt javak és szolgáltatások összessége (más néven az össz- vagy aggregált kereslet), függetlenül attól, hogy a javak előállítója egyébként mely ország illetőségébe tartozik.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír:
Minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó (az adós) meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát (a továbbiakban együtt: kamat), illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti.


Hozamgörbe:
Az azonos kockázatú, de különböző lejáratú hitelpapírok hozamát (belső megtérülési rátáit) mutató görbe.


Indexalap:
Olyan befektetési alap, amely portfóliójának összetétele az alap működése során megegyezik valamely piaci index (például: BUX, MAX) összetételével. Az indexalapban lévő értékpapírok súlya - az alapkezelő befektetési döntéseinek függvényében - kis mértékben (maximum 5 százalékponttal) eltérhet az adott értékpapír indexbeli súlyától. Az alap lényege, hogy az összetétel egyezősége miatt az indexalap bruttó hozama együtt mozog a mintaként vett index hozamával, így a befektetők hozamvárakozásuk kialakításánál egy meghatározott piac átlagos várható teljesítményét tarthatják szem előtt.

Intézményi befektető:
Az intézményi befektetők kezelésében összpontosul a vállalati és lakossági szektor megtakarításainak és pénzügyi vagyonának jelentős része, így a pénz- és tőkepiacok kiemelt befektetőiként tartjuk számon őket. Az intézményi befektetők csoportjába a jelenlegi törvényi szabályozás alapján a következők tartoznak: hitelintézet, befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, biztosító részvénytársaság, önkéntes- és magánnyugdíjpénztár, Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság.


Jegybanki betét:
A kereskedelmi bankok által az MNB-nél elhelyezett pénzbetét.


Jegyzés:
Nyilvános módon létrehozott befektetési alapok indulásakor ún. jegyzési eljárást kell lefolytatni. A jegyzési periódus alatt a befektetők az alap rendelkezésére bocsátják a törvény által előírt minimális induló saját tőkét. Ha a jegyzés meghiúsul, a befektetők (kamat nélkül) visszakapják a pénzüket.


Jegyzett tőke:
Más néven alaptőke, az a pénzösszeg, illetve nem pénzbeli hozzájárulás (apport), melyet a tulajdonosok véglegesen bocsátanak a társaság rendelkezésére.


Kamat:
A kamat a pénz ára, amelyet a pénz használója azért fizet, mert a pénzt a tulajdonos helyett ő hasznosítja.


KELER Rt.:
Központi Elszámolóház és Értéktár Rt, a brókercégek pénz és értékpapírszámláit vezeti (multilaterális nettósítás elvén). Elszámolási idő tőzsdei üzletkötéseknél: részvényeknek öt nap (T+5), állampapíroknak két nap (T+2). Az Épt. (1996. évi CXI.) tizedik részének szabályai alapján működő elszámolóház.

Kezelési szabályzat vagy Tájékoztató:
A befektetési alapkezelő egy alap indításakor kibocsátási tájékoztatót és kezelési szabályzatot köteles készíteni, és az alap indítása előtt azt a PSZÁF-nak elfogadásra benyújtani. E dokumentumok készítésének célja, hogy a befektetők részletesen megismerhessék az alap befektetési politikáját, az alap működéséhez kapcsolódó díjakat és költségeket, az alap portfóliójában előforduló eszközök napi értékelésének a módszerét, a befektetési alapkezelő és a letétkezelő szervezetét, részletes információkat kaphassanak a befektetés várható előnyeiről és kockázatairól. A kibocsátási tájékoztatót és a kezelési szabályzatot a befektetési alapkezelőnek, illetve a befektetési jegyek forgalmazóinak a jegyzést követő folyamatos forgalmazás során is elérhetővé kell tenni a befektetők számára.


Kincstárjegy:
Az állam rövid távú (3, 6, és 12 hónapos futamidő) finanszírozására kibocsátott értékpapír, két fajtája a diszkont és a kamatozó kincstárjegy. Az utóbbi kifejezetten a lakossági megtakarításokat megcélzó költségvetési forrás.


Közzétételi helyek:
A Magyar Tőkepiac és annak elektronikus oldala.


Letétkezelési díj:
A portfólió eszközeinek őrzéséért a letétkezelőnek fizetendő díj. A letétkezelői díjak jellemzően eszköz- alapú és tranzakció-alapú részből állnak össze. A teljes letétkezelői díj tartalmazhat továbbá szolgáltatásokért felszámított díjakat, beleértve a számviteli, értékpapírkölcsönzési vagy teljesítményszámítási szolgáltatásokat. A tranzakciónként számolt letétkezelői díjakat a letétkezelői díjakba kellene beszámítani és nem a kereskedési költségekbe.

Letétkezelő:
A letétkezelő - a befektetési alapkezelőtől függetlenül működő hitelintézet - végzi az alap vagyonának, az alap befektetéseit képező értékpapíroknak a nyilvántartását, az értékpapír-tranzakciók könyvelését, a nettó eszközérték meghatározását és ellenőrzi az alapkezelő tevékenységét.

Likvid értékpapír:
Olyan értékpapír, amely a piacon kellő forgalommal bír, igény esetén könnyen, jelentősebb árfolyamveszteség nélkül eladható.

Likviditás:
Annál likvidebb egy piac, minél rövidebb idő alatt végrehajthatók az ügyletek (mindig van vevő és eladó), minél folytonosabb az áralakulás (nincsenek szélsőséges elmozdulások), és végül minél kisebbek a tranzakciós költségek. Részvényekre bontva is hasonlót kapnánk a likvidítás definíciójára. Budapest egyik leglikvidebb papírja általában a Matáv. Nem likvid pl. a Rizikofactory, Primagáz stb.

Likviditási hányad:
A befektetési alap likvid eszközökből álló, százalékban kifejezett része. A hatályos törvényi szabályozás szerint kötelezően előírt, egységes likviditási hányad nincs, az alap kezelőjének azonban a kezelési szabályzatban meg kell jelölnie, hogy az adott alap esetében mekkora minimális likviditási hányadot tart fenn.


MAX:
A MAX index értékindex, amelynek "kosarában" az egy év feletti hátralévő futamidejű, fix kamatozású Magyar Államkötvények találhatók. Az index a kosarában található egy évnél hosszabb futamidejű állampapírok árfolyamváltozásait mutatja meg. Az egyes kötvények az aukciókon értékesített mennyiségük arányában vesznek részt az indexképzésben.


MAX composite:
A MAX Composite index a MAX index, és az RMAX indexek piaci súlyok alapján kialakított átlaga. A MAX Composit index tartalmazza az elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő államkötvényeket és Diszkont Kincstárjegyeket, így az állampapír-piac egészét jellemző mutató.

MAX index idősoros adatai:
Ezek az adatok a naponta kiszámított MAX index értékeket jelentik. A MAX index értékek tehát visszamenőlegesen is, bármely napra (1996.12.31-ig visszamenően) visszakereshetőek.

Megtakarítás:
A nemzeti számlák rendszerében számított adat, a háztartások rendelkezésre álló jövedeleméből a fogyasztás finanszírozása után fennmaradó összeg. Ez fejezi ki azt a jövedelmet, amelyet a háztartás felhalmozásra (állóeszköz, készlet) és pénzügyi eszközök (bankbetét, értékpapír stb.) beszerzésére fordíthat.

Méretgazdaságosság – költséghatékonyság:
Mind a befektetők egyedi értékpapír adásvételeinél, mind a befektetési alapoknál érvényesül az az elv, hogy amennyiben egy befektetés nem ér el egy bizonyos minimális tőkenagyságot, a befektetéshez kapcsolódó költségek annyival csökkentik a befektetés hozamát, hogy az elveszíti a versenyképességét.

MNB:
Magyar Nemzeti Bank, Magyarország jegybankja.

Monetáris politika:
A gazdaság pénzügyi szabályozása, főszerepben a jegybankkal. Monetáris politika főbb területei a pénz és hitelállomány nagyságának változtatása, valamint a kamatláb, és az árfolyam-szabályozás. Eszközei jellemzően: a nyíltpiaci műveletek (valuta, vagy állampapír vásárlás), jegybanki alapkamat és a kötelező banki tartalékráta megváltoztatása.

Munkanap:
Azon Naptári nap, amelyen a Forgalmazó nyitva tart.

Nettó árfolyam, Tiszta árfolyam:
A kötvény árfolyama, megtisztítva a felhalmozódott kamattól. Amennyiben a névleges kamatláb kisebb, mint a piaci, akkor a nettó árfolyam alulról, ha nagyobb, akkor felülről közelít a névértékhez (lejáratkor megegyeznek).


Nettó eszközérték:
A befektetési alapok vagyona, csökkentve a kötelezettségeik értékével.


Nettó hozam:
A bruttó hozam a befektetés-kezelői díjakkal csökkentve.


Névérték:
Az az érték, ami rá van írva a részvényre. A tulajdonosi jogok elosztásának alapja. A névérték alapján számolják az osztalékot, lehet közgyűlésen szavazni, és esetleg végelszámoláskor (felszámoláskor) pénzhez jutni.


Névre szóló értékpapír:
Az értékpapírok azon formája, amelynek érvényesítéséhez a birtokosnak hitelt érdemlően (személyi igazolvány) igazolnia kell magát. Mostanában ez a domináns forma az értékpapírpiacon.

Nyílt végű befektetési alap/jegy:
Az alapkezelő visszaváltható jegyeket bocsát ki, meghatározatlan futamidővel (felszámolásig). A befektető bármikor kivehet, vagy betehet pénzt, naponta látja mennyit ér a befektetése. A papírral a tőzsdén nem lehet kereskedni.

Nyilvános forgalomba hozatal:
Az értékpapír nem zártkörű forgalomba hozatala.

OBA (Országos Betétbiztosítási Alap):
Az 1993-ban törvény által létrejött intézmény a korábbi állami garanciás betétek piacgazdasági alapokon nyugvó intézményesített védelmét látja el. Az OBA-hoz minden, Magyarországon működési engedéllyel rendelkező hitelintézet (bank, takarék- és hitelszövetkezet, valamint lakástakarék-pénztár) köteles csatlakozni és csatlakozási, valamint éves díjat fizetni. A hazai bankrendszer stabilitását szolgáló intézmény legfőbb feladata, betétbefagyás (pl. bankcsőd) esetén (a csatlakozási, illetve az éves díjakból, valamint ezek befektetése utáni hozamból származó kártalanítási vagyonból) kártalanítsa a betéttulajdonosokat. 2003. január 1-jétől az OBA nem csupán betéteket, hanem hitelintézetek által kibocsátott kötvényeket és letéti jegyeket is biztosít. Egy esetleges bankcsődöt követő kártalanítás jelenlegi maximális értékhatára 3 millió (az EU csatlakozást követően 6 millió) forint betétesenként és hitelintézetenként összevontan.

Pénzpiaci eszköz:
A nemzetközi értelmezés szerint pénzpiaci eszköznek minősülnek az éven belül lejáró, vagy bármilyen tartamú változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények), valamint az éven belül lekötött, illetve nem lekötött banki betétek.


Piaci likviditás:
Az adott piacra bevezetett értékpapír gyors és alacsony költségek melletti értékesíthetőségét jelenti. Ennek feltétele egyrészt, hogy folyamatos legyen az áralakulás, amit kiemelt piaci szereplők folyamatos árjegyzése biztosíthat (az állampapír-piacon az elsődleges forgalmazók), másrészt, hogy egy-egy tétel értékesítése ne befolyásolja jelentősen az áralakulást, azaz a piac rendelkezzen jelentős kapitalizációjú (árfolyamértékű és volumenű) értékpapírokkal és minél több szereplővel.

Portfólió:
Egyfajta "kosár", ami az egyes befektetők által birtokolt különböző típusú (kockázatú, hozamú, stb.) értékpapírokból és más befektetési eszközökből áll össze.


PSZÁF:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a hazai értékpapír-és tőkepiac felügyeletét is ellátó országos hatáskörű közigazgatási szerv.


Referencia hozam (benchmark):
Egy adott értékpapír-portfolió szerkezetéhez közel álló, egy adott piac árfolyammozgásait leképező mutató, amely alkalmas arra, hogy a portfolió mérési időszakbeli hozamával összehasonlítva annak objektív, számszerűsíthető mércéje legyen.

Referenciaindex:
Független hozamérték (vagy korlát érték), mely a befektetési stratégia hatékony végrehajtásának objektív mércéje.


Részvény:
Tagsági jogot megtestesítő értékpapír. Osztalékra, közgyűlésen való részvételre, végelszámolásban (felszámolásban) pénzre, stb. jogosít. Lehet névre, és bemutatóra szóló. Speciális fajták: elsőbbségi (osztalék, szavazati, stb.), dolgozói, kamatozó.


RMAX:
Az RMAX a rövid lejáratú állampapírok átlagos piaci árfolyamváltozását jelző index, amely a pénzpiaci alapok teljesítményének megítélésekor használható benchmark/referenciaindex.


Rövidített tájékoztató:
A rövidített tájékoztató szerepe arra szolgál, hogy a kibocsátási tájékoztató, illetve az alapkezelési szabályzat helyett egy rövid, lényegre szorítkozó információs anyag álljon a befektető rendelkezésére.

S & P 500:
Standard & Poors 500. Amerikai részvényindex, amely az 1940-es évektől 500 társaság részvényeit tartalmazza, többségében a NYSE-en, kisebb részben az AMEX-en jegyzett cégeket.

Stratégiai befektető:
Olyan befektető, aki nem a pénzügyi haszonra spekulál, hanem hosszú távon az iparágba akar befektetni.


Szabályozott piac:
Az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, ahol meghatározott szabályok szerint a kereslet és a kínálat egy helyen koncentrálódik és kielégíti az alábbi feltételeket:
- a piacra lépés és a kereskedés valamely felügyeleti hatóság által jóváhagyott szabályok, piaci szokványok szerint folyik,
- rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik,
- a piaci szereplők működésére, tevékenységére vonatkoznak bizonyos minimális feltételek (tőkekövetelmény, letéti előírás stb.),
- biztosított a nyilvános áralakulás (a nap elején, napközben és a nap végén kötelező az árakat, továbbá a forgalmi adatokat nyilvánosságra hozni),
- a forgalmazott pénzügyi eszközök piacra bevezetésének a minimális feltételeit meghatározzák,
- a piaci kereskedelemben szereplő pénzügyi eszközök kibocsátói nyilvánosságra hoznak minden olyan adatot, amely a pénzügyi eszköz árát, árfolyam-alakulását érintheti (transzparencia),
- a piaci szereplők a felügyeleti hatóság részére adatszolgáltatást teljesítenek a saját tevékenységükről,
- szerepel az Európai Unió tagállamai által saját szabályozott piacaikról készített, a többi tagállam és az Európai Bizottság számára tájékoztatásul megküldött listán;


Származtatott (derivatív) ügylet:
Olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva).

T nap:
A ügyletkötés (adás/vétel) napja.


T+2 napi elszámolás:
Olyan elszámolási rendszer amely szerint az üzlet megkötésének napját (tárgynap) követő második napon történik meg az ügylet pénzügyi teljesítése.


Tájékoztató vagy Kezelési szabályzat:
A befektetési alapkezelő egy alap indításakor kibocsátási tájékoztatót és kezelési szabályzatot köteles készíteni, és az alap indítása előtt azt a PSZÁF-nak elfogadásra benyújtani. E dokumentumok készítésének célja, hogy a befektetők részletesen megismerhessék az alap befektetési politikáját, az alap működéséhez kapcsolódó díjakat és költségeket, az alap portfóliójában előforduló eszközök napi értékelésének a módszerét, a befektetési alapkezelő és a letétkezelő szervezetét, részletes információkat kaphassanak a befektetés várható előnyeiről és kockázatairól. A kibocsátási tájékoztatót és a kezelési szabályzatot a befektetési alapkezelőnek, illetve a befektetési jegyek forgalmazóinak a jegyzést követő folyamatos forgalmazás során is elérhetővé kell tenni a befektetők számára.


Tőzsde:
A kínálatot és keresletet legjobban koncentráló piac. Működését és alapítását szigorú törvényi keretek betartásához kötik (tőzsdetagok száma, alaptőke, miniszteri engedély). Magyarországon kettő működik: BÉT, BÁT.


Tpt:
A Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX törvény. Ez a törvény tartalmazza mindazokat az alapvető szabályokat, amelyek a befektetési alapok létrehozásával és működtetésével kapcsolatosak.


Ügyfélszámla:
Az ügyfeleknek vezetett olyan korlátozott rendeltetésű pénzforgalmi számla, amely kizárólag befektetési szolgáltatás, árutőzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenleg terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál.


Vinkulálás:
Bemutatóra szóló értékpapír névre szólóvá alakítása.


Visszaváltási jutalék:
Visszaváltási jutalék terheli a befektetőt, ha befektetési jegyeit visszaváltja. Az eladási jutalékhoz hasonlóan százalékos formában, fix pénzösszegben vagy a kettő kombinációjaként is meghatározható.


Volatilitás:
Az értékpapírpiacok vagy értékpapírok árfolyamának felfelé, illetve lefelé történő elmozdulásának váltakozása. Minél inkább jellemző egy értékpapírra az, hogy árfolyama gyakran ingadozik, annál inkább nevezhető volatilisnek. A volatilitás az adott értékpapír kockázatosságának jelzője.


Zártvégű alap:
(kockázati tőke)
A befektetési alapok azon típusa, amelynél a befektetők száma és a tejes elkötelezett tőke rögzített és nem növelhető és/vagy váltható vissza.


Zsírórendszer:
A bankközi elszámolásokat és átutalásokat elszámoló elektronikus rendszer.