Mit jelent ez a kifejezés: "befektetési alap"?

Befektetési mód, amely azt teszi lehetővé, hogy az egyes befektetők megtakarításaikat egyszerű, biztonságos és költséghatékony módon, a kockázatok megosztásával fektethessék be az értékpapír és az ingatlanpiacon.

Mindig egy ún. alapkezelő hozza létre és üzemelteti.
Egyszerű, mert a befektetési döntéseket az alapkezelőre bízzuk és költséghatékony, mert nem egyedi kisbefektetőként veszünk részt a piacon.

A befektetési-jegyek megvásárlásával válunk a befektetési alap tulajdonosaivá, azok értékének és számának szorzata adja megtakarításunk aktuális, pénzben kifejezett értékét.


Melyek a befektetési eszközalapok típusai?

A pénzpiaci alapok rövid lejáratú, minimális kockázatú értékpapírokba és banki instrumentumokba fektetnek.
A portfólió alkotói diszkontkincstárjegyek, államkötvények, pénzintézeti és vállalati kötvények, ezek mellett "A" hitelminősítésű bankok bankbetéteit, illetve minimális készpénzt is tartalmazhat. Az eszközök között az állampapírok dominálnak.
A portfólió befektetési stratégiájának célja, hogy rövid lejáratú papírokba való befektetéssel a legalacsonyabb kockázat vállalása mellett stabil, kiszámítható, infláció feletti hozamot érjen el hosszú távon; ez a befektetési politika a kockázatkerülő ügyfelek számára ideális.

A kötvény alapok kockázatmentesnek minősülő értékpapírokat - például a magyar állam által kibocsátott államkötvényeket, diszkontkincstárjegyeket - és alacsony kockázatú jelzálogleveleket, vállalati kötvényeket, bankbetéteket, banki értékpapírokat tartalmaznak.
A befektetései között szerepelhetnek vállalati kötvények, jelzáloglevelek, rövid lejáratú bankbetétek és banki értékpapírok.
Ez lehetővé teszi az Ön számára, hogy magasabb hozamlehetőségeket kínáló piacokat is elérjen ezen a befektetési alapon keresztül.
A cél a befektetett tőke értékének megőrzése és versenyképes pozitív reálhozam elérése.
A befektetési politika az állampapírok eltérő kamatlábszerkezetében rejlő lehetőségek és a jelzáloglevelek, vállalati kötvények kamatfelárának kihasználásával törekszik előnyös hozam elérésére, így biztosítva az elvárt reálhozamot.

Az ingatlan alapok a múltbeli kockázati és hozamadatok alapján az államkötvény és a részvénybefektetések között kiegyensúlyozott átmenetet képeznek, azaz az állam-kötvényeknél magasabb, míg a részvényeknél alacsonyabb az ingatlanbefektetések által várhatóan hosszú távon elért hozam és az általuk megtestesített kockázat.
Az ingatlan alapokat elsősorban a mérsékelt kockázatvállalási hajlandósággal rendelkező ügyfeleink számára ajánljuk.

A részvény alapok célja a befektetett eszközökön - közép és hosszú távon - magas értéknövekedés elérése, jó növekedési lehetőségekkel rendelkező részvényekből álló és jól diverzifikált egységalap kialakításával.
A részvények kiválasztását az egyes vállalatokra, iparágakra vonatkozó, valamint az egész gazdaságot átfogó elemzések segítik.
A befektetési kockázatok minimalizálását az alapot alkotó részvények várható teljesítményének folyamatos elemzése, előrejelzések készítése szolgálja.

A részvény alapok tovább oszthatók területi szektorok szerint pl.: fejlődő országok, USA, globális, nemzeti alapok.
Illetve iparágak szerint pl.: gyógyszeripari, energetikai, számítástechnikai, alternatív energiahordozók részvényeit tartalmazó alapokra.
A részvény alapokat magas kockázatvállalási hajlandósággal rendelkező ügyfeleinknek ajánljuk, javasoljuk a legalább öt éves befektetési távot.


A befektetéseimmel kapcsolatban hogyan tudom nyomon követni a tőzsdei mozgásokat és az ezekhez tartozó gazdasági háttérinformációkat?

A napilapok és a tv-híradók tömör és felületes információi mellett részletesebb elemzéseket is kaphat az interneten fellelhető gazdasági szaklapokból.
Például: www.portfolio.hu, www.tdcfinancial.hu, www.ebroker.hu, www.napi.hu, a rádiók közül az InfoRádió emelhető ki.
Ha Ön már ügyfeleink közé tartozik, természetesen folyamatosan nyomon követjük befektetéseit és szívesen tájékoztatjuk az aktuális trendekről.


Mit nevezünk benchmarknak?

Az alap referenciaindexét. Ha egy alap magyar részvényekbe fektet, akkor benchmarkja a BUX index. Az alábbi grafikon egy hazai részvényalap és a BUX index mozgását mutatja:


Mindig a bruttó hozamot hasonlítsuk össze a benchmarkkal, hiszen a nettó hozam már a díjak, költségek levonása utáni teljesítményt mutatja.
Egy aktívan kezelt alap arra törekszik, hogy "megverje" a benchmarkot, míg egy indexkövető alap pontosan másolja azt.

Néhány gyakori benchmark:


A relatív hozam az alap teljesítménye a benchmarkhoz képest, vagyis ha az alap árfolyama 40 százalékot emelkedett egy év alatt, szemben a referenciaindex 30 százalékos hozamával, akkor a relatív hozam 10 százalékos.


Hogyan számolják ki a befektetések hozamát?

A hozam azt mutatja, hogy mennyivel ér többet a befektetésünk egy időszak végén, az időszak elejéhez képest.
Mindig egy-egy múltbéli időszakra vonatkoznak, általában egy, három és hat hónapra, illetve egy, három és öt évre. A hosszútávú hozamokra figyeljünk, mivel az egy évnél rövidebb, évesített hozamok félrevezetők lehetnek. Mérlegeljük, hogy az emelkedési tendencia a jövőre nézve is fenntartható-e, ezt elemzésekből, mögöttes hírekből tudhatjuk meg.


Mi a diverzifikáció és miért hasznos ez nekem?

A befektetés felosztása különböző kockázatú és lejáratú pénzeszközbe a kockázat csökkentése céljából.
A diverzifikáció megvalósítható egy befektetési kategórián belül: pl. több részvény- vagy különböző befektetési kategóriák kombinálásával (részvény, állampapír, ingatlan, stb). Például egy BUX-indexet követő diverzifikált alap több részvényből álló portfolió, így a benne található részvények hozama és kockázata egymást kiegyenlítheti - pl. a MOL részvény-árfolyama csökken, de ezt a veszteséget az OTP árfolyam-emelkedése semlegesítheti.
Ugyanezzel a módszerrel különböző kockázatú eszközökbe is befektethetünk,
pl.: 10% államkötvény, 35% belföldi részvény, 20% Ingatlanalap, 35% ázsiai részvény. Így, ha a kötvénypiac éppen stagnál vagy csökkenésben van, a többi összetevő emelkedő trendje összességében pozitív hozamot fog adni.


Mit nevezünk átváltásnak?

Egy-egy befektetéshez kötött megtakarítási forma több befektetési alap használatát teszi lehetővé egyideüleg. Az átváltás ezen alapokban lévő tőke, vagy egy tőkerész átcsoportosítását jelenti.
Például ha befektetésünk részvény alapból áll és a trendek azt mutatják, hogy egy negatív időszak következik, akkor az addig elért nyereséget a tőkével együtt váltsuk át egy biztonságos kötvényalapba, majd ha a trend fordul vásároljunk ismét részvény egységeket, így azokhoz "olcsón" jutunk hozzá, és jelentős extrahozamot érünk el! Így a kötvényalapban megőriztük nyereségünket, és a részvény árfolyamok csökkenésével ismét alacsony árfolyamon vásárolunk részvény egységeket, várjunk a trendfordulóig, és ismét váltsunk!
Az alábbi grafikon az átváltási pontokat mutatja, kiemelve a részvényalap hektikusságát a kötvényalappal szemben.
Átváltás nélkül a részvény alap hozama 52%, átváltásokkal több mint 150%.


A Tőke és Hitel Consulting ügyfeleinek javaslatokat adunk az esetleges átváltásokkal kapcsolatban, általában három-négy alap egyidejű használatát javasoljuk a kockázatporlasztás és az átváltásokkal elérhető hozamok miatt.


Mit jelent ez a kifejezés: "alapkamat"?

A központi bank (MNB) által meghatározott irányadó kamatláb, amellyel az inflációt igyekszik befolyásolni. Az alapkamat hatással van a kereskedelmi bankok kamat-alakítására (betéti- és hitelkamat oldaláról is), valamint a bankok egymás között alkalmazott kamatának alakulására is.
A befektetési környezet kedvező ha az alapkamat csökken, mivel ez általában növeli befektetéseink hozamát. Ha a kamatemelési várakozások a túlsúlyosak, akkor a hozamok csökkennek.


Milyen befektetési alapot válasszak?

Tartsa szem előtt, hogy magas hozamért kockázatot kell vállalni. Fogalmazza meg pontosan célját! Például: "megtakarításaim 30 százalékára bármikor szükségem lehet, a fennmaradó részt három-négy évre be tudom fektetni, nem zavarnak a rövid távú nagyobb ingadozások sem".
A kiválasztás alapvetően három tényező függvénye:
- milyen időtávban gondolkodik, ez talán a legfontosabb, hiszen rövid távra alacsony kockázatú alapot kell választani, közép vagy hosszútávra viszont mindig dinamikus alapot válasszon,
- mekkora kockázati szintet tud vállalni, pontosan kell tudja, hogy mekkora összeget tud nélkülözni, magas kockázatú alapba olyan pénzösszeget fektessen, melyre huzamosabb ideig nem lesz szüksége,
- milyen deviza-környezetben (pl. euróban) szeretné megtakarítását elhelyezni.


Az alábbi diagram a várható hozam és kockázat összefüggését mutatja: