Az összevont adóalap adóját csökkenti a lakás célú felhasználásra felvett hitel adósaként (adóstársaként) szereplő magánszemély által az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által igazolt összeg 30, illetve 40 százaléka. Az Szja tv. szerint igénybe vehető lakáscélú kedvezmény (38.§.) 2007. január 1-jétől megszűnt, de ha a hiteltörlesztést a magánszemély 2007. január 1-je előtt megkezdte, a kedvezmény a 2006-ban hatályos feltételekkel számolható el.
Adós és adóstárs:
Az a természetes személy, akivel a hitelintézet hitelszerződést vagy kölcsönszerződést köt, mely szerződés alapján, a hitelintézet a szerződésben meghatározott pénzösszeget az ügyfél rendelkezésére bocsátja, és aki ezen kölcsön összegét és annak járulékait a szerződés szerint visszafizetni köteles. (Bár jogi értelemben szerepük azonos, eltérő kockázati megítélés alá eshetnek a hitel elbíráláskór.)
Annuitás:
Olyan hitel törlesztési mód, mely esetén az adós minden törlesztési periódusban azonos összegű törlesztőrészletet fizet, periódusonként folyamatosan csökkenő kamat-, és növekvő tőketartalommal.
Átépítés:
Minden olyan építési jellegű munka, amely nem tartozik bele az építés, bővítés, korszerűsítés (felújítás) fogalmába. Általában lakáscélú hitel kondíciók érvényesek.

Beépítésre szánt terület:
A település közigazgatási területének a beépített, illetve a további beépítés céljára szolgáló területrésze.
Belterület:
Jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó- kijelölt része.
Bérjellegű jövedelem:
Olyan jövedelem, mely megváltozott munkavállalói státusból származik, de rendszeres jövedelemnek számít (államtól, EB-től, TB-től, - nyugdíj, rokkantnyugdíj, özvegyi nyugdíj).
Biztosított személy:
Az a természetes személy, akinek az életével kapcsolatos eseményekre a biztosítási szerződés létrejön. A szerződő és a biztosított eltérő személy is lehet.
Bonitásvizsgálat:
Az ügyfelek fizetőképességének vizsgálata a háztartás bevételeinek és kiadásainak (budget) figyelembevételével, valamint a fogyasztási szokások elemzésével.
Devizabelföldi:
Az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluli magyar állampolgár, bevándorolt és letelepedett esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet.
A külföldi állampolgárságú menekült státuszban lévő természetes személy is – a 168/1999.(XI.24.) Korm. rendelet alapján - devizabelföldinek minősül, amennyiben rendelkezik magyar hatóság által kiállított személyazonosító igazolvánnyal.
Devizakülföldi:
Külföldi az a természetes személy, aki nem magyar állampolgár. A jelenleg hatályos „A devizakorlátozások megszüntetéséről” szóló tv. alapján a külföldi állampolgár lehet devizabelföldi és devizakülföldi:
Devizabelföldi külföldi: az a bevándorolt, letelepedett, menekült személy, aki rendelkezik a magyar hatóság által kiállított érvényes személyazonosító igazolvánnyal, illetve az erről kiadott hatósági igazolvánnyal.
Devizakülföldi külföldi: az a természetes személy, akinek nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes hatósági igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet.
Egyedülálló:
Az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy vagy elvált és nincs élettársa. Egyedülálló személy, illetve élettársi kapcsolatban élők e családi állapotuk fennállásáról teljes bizonyítóerejű magánokiratban írásban nyilatkoznak.
Egyetemleges jelzálogjog:
Ugyanazon követelés biztosítására különböző tulajdoni lapokon nyilvántartott ingatlanokra bejegyzett jelzálogjog. Minden egyes tulajdoni lapon a jelzálogjog bejegyzésnek utalást kell tartalmaznia az egyetemlegességre. Valamennyi a kötelembe bevont ingatlanra azonos összegű jelzálogjog kerül bejegyzésre. Kizárólag, ha pótingatlan szükséges a hitel pozitív bírálatához.
Egykeresős háztartás:
Minden olyan háztartás, ahol az egy háztartásban élők – akik adósként és adóstársként bevonásra kerülnek – közül csak egy fő rendelkezik igazolható és elfogadott jövedelemmel. Banktól függően életbiztosítás kötése szükséges lehet.
Egyszemélyes ügylet:
Ahol a kölcsönügyletben csak a kölcsönigénylő szerepel, mint adós (kötelezően bevonandó adóstárs hiányában). Banktól függően életbiztosítás kötése szükséges lehet.
Elsődleges és másodlagos lakóhely a támogatott EU személy vonatkozásában:
A termőföldről szóló 1994.évi LV.tv.3§ r) és s) pontja alapján:
elsődleges lakóhely: az a lakás, vagy lakás céljára szolgáló egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára kialakított telek, ahol a tagállami állampolgár életvitelszerűen kíván tartózkodni.
másodlagos lakóhely: az a lakás, vagy lakás céljára szolgáló egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, továbbá belterületen lakásépítés céljára kialakított telek, ami nem minősül elsődleges lakóhelynek.
Eltartott személyek az állami támogatások szempontjából:
Az Adós/Adóstárs eltartottjának minősülnek az alábbi, kereső tevékenységet nem folytató személyek:
1) A gyermek
ha 16. életévét még nem töltötte be,
ha a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem érte el
ha a 16. életévét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékossága (betegsége) miatt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.
- Az hiteligénylő vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke,
- az igénylő gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együtt élő és általa eltartott gyermek,
- az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, aki a gyermek- és ifjúságvédő intézettel kötött megállapodás alapján legalább egy éve él az igénylőnél, mint nevelőszülőnél.
2) Az Adós/Adóstárs kereső tevékenységet nem folytató házastársa
ha munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy ha a háztartáson belül gondoz legalább két olyan gyermeket, akik koruknál fogva családi pótlékra jogosultak, illetőleg egy állandó ápolásra szoruló fogyatékos gyermeket, vagy a következő pontban meghatározott olyan hozzátartozót gondoz, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette.
Az Adós/Adóstársnak vagy házastársának szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét 67%-ban elvesztette.
a) az építtetővel (vásárlóval) - a házastársat és gyermekeit kivéve - legalább egy éve közös háztartásban élnek, és
b) havi rendszeres keresetük, jövedelmük a szerződéskötés időpontjában hatályos külön jogszabályban megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, továbbá
c) az építtetővel (vásárlóval) az új lakásba együtt költöznek be.
Előtörlesztés:
Hitel előtörlesztésről akkor beszélünk, ha az adós az esedékes törlesztő részleten túl, legalább háromhavi törlesztőrészletet előre – azaz a meghatározott esedékességet megelőzően - megfizet.
Elvált:
Aki státuszát jogerős bontóperi végzéssel igazolja. Folyamatban lévő válóper esetén elfogadható dokumentumok: ügyvéd által ellenjegyzett, illetékes bíróságra benyújtott válókereset és házassági vagyonjogi megállapodás.
Emeletráépítés:
Meglévő épület – belső falsikon mért legalább 1,90 métert elérő – épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében. Általában lakáscélú hitel kondíciók érvényesek.
Engedményezés:
A Ptk. 328§-a alapján, a Jogosult (engedményező) a követelését szerződéssel másra ruházhatja. Az engedményezésről a Kötelezettet értesíteni kell. A Kötelezett az értesítésig jogosult az engedményező részére teljesíteni. Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új Jogosultnak (engedményes) teljesíthet. Az engedményestől származó értesítés esetén a Kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását
Az engedményezéssel az engedményes a régi Jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is.
Építési engedély:
Az illetékességgel rendelkező építésügyi hatóság által kiadott engedély, mely a jogszabályokban meghatározott esetekben telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve a rendeltetésének megváltoztatásához szükséges.
Építési telek:
Beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított, egy köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek. Építeni csak olyan telken lehet, amely a szükséges közművekkel ellátott. Minimálisan ivóvízzel és villamos energiával kell rendelkeznie a teleknek. Az építésügyi hatóság ennél több előírást is hozhat. Az a telek, amelyik nem felel meg az infrastruktúra-előírásoknak, nem építhető be.
Építkezés kivitelezési költségeit tartalmazó költségvetés:
A költségvetés részletessége ki kell, térjen a főbb munkálatokra anyag és munkadíj-bontásban. A költségvetés mindig bruttó kimutatásnak kell lennie,, aminek tényét a költségvetésen fel kell tüntetni (pl.: „A költségvetés ÁFA-t tartalmaz”). A költségvetések elkészítésére adatlapok állnak rendelkezésre.
Építőközösség:
Az építőközösségi szerződésben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy épület felépítése végett együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Az építőközösség írásba foglalt szerződéssel jön létre. A felek a szerződésben kötelezettséget vállalnak a tulajdonviszonyaik rendezésére; így különösen arra, hogy a felépített épületre társasháztulajdont hoznak létre és ennek során a szerződésben meghatározott épületrészeket (lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helységeket) az építőközösség egyes tagjainak külön tulajdonába, az egyéb épületrészeket pedig - külön tulajdonuk arányában - a tagok közös tulajdonába adják. Az építéssel kapcsolatos költségek az építőközösség tagjait a tulajdonukba kerülő épületrészek arányában terhelik. Az építőközösség ügyeinek vitelére és ennek körében a képviseletére az jogosult, akit a szerződésben kijelöltek; megbízatásának terjedelmét a szerződés határozza meg.
Az építőközösség megszűnik, ha
az építés befejeződött és a tagok a tulajdoni viszonyaikat (társasház-tulajdon létesítésével, lakásfenntartó szövetkezet alapításával vagy más módon) rendezték, vagy
megszűnését a tagok közösen elhatározták.
Fedezetalapú finanszírozás:
Olyan finanszírozási forma, amikor az ügyfél költségvetését a bank nem vizsgálja. A kihelyezhető hitel összegét elsősorban az ügylet mögé bevont fedezet(ek) hitelbiztosítéki értéke, illetve az abból számított fedezeti érték és ügyfél minősítése, határozza meg.
Tisztán fedezet alapú finanszírozás:
Az ügyfél külön munkáltatói igazolás nélkül, a normál kölcsönkérelmi dokumentációhoz képest kevesebb dokumentum benyújtásával igényelhet hitelt.
Félszoba:
Az olyan lakószoba, melynek hasznos alapterülete 6,00 -12,00 négyzetméterig terjed.
Fennmaradási engedély:
Az illetékes építési hatóság azon határozata, miszerint az ingatlan lakásnak minősül, lakás céljára alkalmas és e célra használható. Abban az esetben adja meg a hatóság ezen engedélyt, ha a munkálatok nem építési engedély, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően készültek el, de a hatályos szabályoknak megfelel.
Fiatal házaspár:
Fészekrakó támogatás esetén 35. életévet, (hitelkérelem benyújtása napjáig).
Otthonteremtési támogatás esetén 35 életévét, (hitelkérelem benyújtása napjáig).
Megelőlegező kölcsön és méltányolható lakásigény felső határa meghatározása esetén 40. életévét a hitel- (adásvételi) szerződés megkötése időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be.
Fizetőképesség:
A Bank által az ügyféllel/ügyfelekkel szembeni azon elvárás, melynek alapján a kölcsön visszafizetését biztosítottnak vélelmezi.
A fizetőképesség meghatározása során csak jövedelmi szempontok kerülnek figyelembe vételre, a hitelképesség erre nincs hatással. Adott ügyfél/ügyfelek fizetőképessége értelmezhető fedezet és jövedelem alapon is.
Folyósítási feltételek:
A Bank által meghatározott olyan feltételek, amely(ek) teljesítése hiányában a hitel folyósítása nem történhet meg.
Futamidő:
Az a kölcsönszerződésben rögzített időtartam, ami az első ügyleti év kezdetétől a hitel megszűnéséig (visszafizetéséig) tart. Magában foglalja az esetleges rendelkezésre tartási és türelmi időt is.
Gyermek:
Lsd. Eltartott személyek!
Használatbavételi engedély (lakhatási engedély):
Az illetékes építési hatóság azon határozata, miszerint az építkezés az építési engedélynek megfelelően megvalósult, és a felépített ingatlan lakásnak minősül, lakás céljára alkalmas és e célra használható. A Bank minden esetben végleges, jogerős használatbavételi engedélyt vár el (kivéve ikerházépítések és osztatlan közös tulajdonú – volt építőközösségi – finanszírozású építkezések bizonyos esetei).
Használati jog megosztás:
Osztatlan közös tulajdonú lakóingatlan esetén kell elkészíttetni. Ez az okirat pontosan tartalmazza, hogy melyik tulajdonos, melyik ingatlanrészt (házrész, telekrész) használhatja közösen, illetve kizárólagosan. Az ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által készített megállapodást az összes tulajdonosnak alá kell írnia.
A szerződés melléklete kell, legyen térképvázlat, melyen az egyes tulajdonostársak által használt részek egyértelműen fel vannak tüntetve.
Házassági vagyonjogi szerződés:
Olyan, közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt szerződés, amelyben a házastárs felek a hiteltartozás fennállásának időtartamára visszavonhatatlanul kijelentik a következőket:
- az ingatlan(ok), amely(ek) a szóban forgó hitel fedezetéül szolgál(nak) az adós, mint házastárs külön vagyonát képezi(k),
- ezen hitelben adósként nem szereplő házastárs kijelenti, hogy fenti ingatlan(ok)ra semmilyen formában és jogcímen igényt nem támaszt,
- ezen hitelt az adós, mint házastárs a házastársak által az ő különvagyonának tekintett forrásból törleszti.
Háztartási költségvetés:
Egy adott időszak háztartási bevételeinek és kiadásainak összessége.
Hirdetmény:
A banki termékre vonatkozó, a bank üzleti helységeiben kifüggesztett tájékoztató, mely a kamatok, díjak, jutalékok, költségek aktuális mértékét és más szerződésben hivatkozott feltételeket tartalmaz.
Hitel:
Hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére jutalék ellenében, azaz a hitelintézet kötelezettségvállalása arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén kölcsönszerződést köt és/vagy kölcsön folyósít, illetve egyéb kölcsön/hitelművelet végez, a rendelkezésre tartott hitelkeret terhére. (Lsd. még Kölcsön)
Hitelbiztosítéki érték:
Valamely ingatlannak az óvatos becslés alapján meghatározott értéke (mely a forgalmi értékből kerül levezetésre). A hitelbiztosítéki érték megállapítása során a jelzálog-hitelintézet által folyósított kölcsönök hosszú lejáratából származó sajátos kockázatokat, valamint az ingatlannak csak azon tulajdonságait és hozamait veszik figyelembe, amelyek várhatóan a jövőben annak bármely tulajdonosát megilletnek.
Hitelintézet:
A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerint meghatározott tevékenységet végző pénzügyi intézmény, ami lehet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet.
Hiteldíj:
Magába foglalja az ügyleti kamat, valamint a futamidő alatt szerződésszerű teljesítés esetén bármely jogcímen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes értékét.
Hitelképesség:
A kölcsönigénylő azon főleg szocio-demográfiai alapokon nyugvó, komplex tulajdonsága, melynek alapján a bank a kölcsön kihelyezésének kockázatát még felvállalhatónak ítéli meg.
Hitel / kölcsön kérelem befogadása:
A hitelkérelem befogadása az az időpont, amikor a Bank a termékszabályzatban meghatározott valamennyi, az előterjesztés elkészítéséhez szükséges dokumentumot hiánytalanul az ügyféltől átvette.
Hozzátartozó:
A Ptk. 685. § (b) bekezdése alapján a közeli hozzátartozó, és ezen kívül az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
Ideiglenes használatbavételi engedély:
Az illetékes építési hatóság azon határozata, miszerint az ingatlan lakásnak minősül, lakás céljára alkalmas és e célra használható, azonban az építési hatóság által előírt munkálatokat még el kell végezni a végleges engedély kiadásához. Ideiglenes használatbavételi engedéllyel a hitel teljes kifolyósítása nem történhet meg.
Igazolt jövedelem:
Az előírt dokumentációkban szereplő, az előírt módszerekkel meghatározott, egyértelműen beazonosítható jövedelmek.
Ingatlan:
A föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, amely az ingatlan-nyilvántartásban szerepel, és tulajdoni lappal rendelkezik.
Jelzálogjog:
Dologi biztosíték, amelyet konstrukciótól függően, akár az adós, akár 3.személy ingatlanára alapítható. A jelzálogjog jogosultja nem szerzi meg a zálogul lekötött tárgy birtokát, azaz a zálogtárgy továbbra is a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, de köteles azonban annak épségét megőrizni.
Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog keletkezéséhez a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. (A jelzálogjog mindig valamilyen közhiteles nyilvántartásban regisztrálásra kerül.)
Jelzáloglevél:
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény értelmében a jelzáloglevél bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír. A jelzáloglevél tulajdonosának a követelésére, valamint a jelzálog-hitelintézet által nyújtott hitelekre a fedezetet az ingatlanra alapított önálló jelzálogjog jelenti. A törvény a jelzáloglevél-tulajdonosok részére kielégítési elsőbbséget ír elő arra az esetre, ha a jelzálog-hitelintézetet felszámolnák. A kielégítési jogot csak a felszámolási eljárással kapcsolatos költségek előzik meg. A kielégítési elsőbbség az ingatlanra vezetett végrehajtási eljárásban is fennáll. Ilyenkor is csak a végrehajtási költségek előzik meg a kielégítési jogot, más követeléseket csak a jelzáloglevél-tulajdonosok követelését követő sorrendben lehet kielégíteni (1994. évi LIII. törvény 170. §).
Jogerős:
Államigazgatási határozat vagy bíróság által hozott ítélet/végzés, amely a felek fellebbezése hiányában vagy arról való lemondásuk okán végrehajthatóvá válik. A bankok minden esetben elvárják, hogy az okirat tartalmazza annak jogerős voltát.
Jövedelem alapú hitel finanszírozás:
Olyan ügyfél finanszírozási forma, mikor az ügyfél költségvetését megvizsgálja a bank. A kihelyezhető hitel összegét elsősorban az ügyfél minősítése és jövedelmi helyzete, másodsorban az ügylet mögé bevont fedezet(ek), vagy az abból számított fedezeti érték határozza meg.
Jövedelemvizsgálat:
Az Adós fizetőképességének vizsgálata, a háztartás bevételeinek, és kiadásainak (budget), és a fogyasztási szokásainak elemzésével készül.
Kamatperiódus:
Az ügyleti kamat módosításának gyakoriságát mutatja. Kamatperióduson belül a kamat fix, mértéke megváltoztatására csak a kamatperiódus fordulónapján van lehetőség. A kamatperiódus az ügyleti évtől eltérő lehet, azonban az első kezdő napjuk mindenkor megegyezik. Kamatperiódus gyakorisága a futamidő alatt nem változtatható.
Kedvezményezett:
Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiségű társaság, akit a biztosítási szerződésben ekként határoztak meg, és aki a biztosító szolgáltatására a kockázati esemény bekövetkeztekor jogosult (külön lejáratra és halál esetére).
Kiskorú:
Aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha 16. éves elmúlt és házasságot kötött.
Kivitelezési határidő:
Az ügyfél által az építési-, bővítési- felújítási- valamint korszerűsítési munkálatok elvégzésére, illetve elvégeztetésére vállalt befejezési határidő.
Kivitelezési módok építési, bővítési és korszerűsítési hitel esetén:
Szervezett kivitelezés: az építtető megbízása alapján kivitelező cég (Kft, Rt, egyéni vállalkozó, Bt, Kkt) által elvégzett munkálatok. A megbízás történhet a teljes építési munkálatokra, valamint csak egyes részmunkálatokra vonatkozóan is.
Házilagos kivitelezés: az építési munkálatok építtető által történő elvégzése (nem vásárolt szolgáltatás).
Vegyes kivitelezés: a szervezett és a házilagos kivitelezés együttes alkalmazása.
Kölcsön:
Kölcsönszerződés alapján rendelkezésre bocsátott  pénzösszeg, amelyet az adós/ adóstárs a szerződésben megállapított időpontban - kamat és egyéb járulékok ellenében, vagy anélkül - köteles visszafizetni.
Kölcsönigénylő:
Az a személy, aki a hitelt igényli.
Komfortos lakás:
Komfortos az a lakás, amely legalább
a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel;
b) közművesítettséggel;
c) melegvíz-ellátással és
d) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel)
rendelkezik.
Közeli hozzátartozó:
A Ptk. 685. § (b) bekezdése alapján a házastárs, az egyeneságbeli rokon (pl. szülő, nagyszülő, gyermek, unoka), az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.
Közokirat:
Az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző, vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül megszabott alakban állít ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az abban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.
Köztisztviselő:
A/ Az alábbi szervek, köztisztviselőnek minősülő tisztviselője (lásd még B. pont):
A Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, központi hivatalok, minisztériumi hivatalok (a továbbiakban együtt: központi közigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, az Országos Rendőr-főkapitányság pénzügyi nyomozó szerve, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselői és ügykezelői.
Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, az Országos Rádió és Televízió Testület Irodája, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága köztisztviselői.
B./ Az „A” pontban írt szervek tisztviselői közül köztisztviselő:
az „A” pontban felsorolt szervek (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi
ügykezelő az, aki a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el;
igazgatási szerv az „A” pontban felsorolt, valamint a az 1034/1992(VII.1) Korm határozat alapján kiadott jegyzéken szereplő szerv;
pályakezdő köztisztviselő az, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként közszolgálati jogviszonyt létesít.
A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető.
C./ A törvény hatálya nem terjed ki rá, tehát nem köztisztviselő:
törvény eltérő rendelkezésének hiányában a Honvédség, a Határőrség, a Rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a Vám- és Pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás, a polgári védelem és a fegyveres biztonsági őrség szerveire;
jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - polgármesteri hivatalban - foglalkoztatottakra;
a közhasznú munkavégzés, a közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra.
D./ A törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, tehát köztisztviselő:
a Ktv 20/A. §, 23-30/B. §, 31. §, 32. § és 34-36. § kivételével a közigazgatási államtitkárra, helyettes államtitkárra, címzetes államtitkárra - ha a jogállásukról szóló törvény másként nem rendelkezik -, valamint
a Ktv. 20/A. §, 23-30/B. §, a 31/A-31/F. § és a 32-36. § kivételével a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselőre.
E kategóriában támogatott személynek minősül - a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001.évi XCV. Tv. hatálya alá tartozó, valamint a hivatásos állomány tagjának minősül A fegyveres szervek hivatásos állományú  tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996.évi XLIII.tv. . hatálya alá tartozó, hivatásos állomány tagjai
Közalkalmazott / Állami alkalmazott
A (1992. évi XXXIII. tv.) Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a (1997. évi LXVII. évi tv.) a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény, a (1997. évi LXVIII. tv.) Igazságügyi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint a (1994. évi LXXX. tv.) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalók
Külterület:
Település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő része. Elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetve különleges (bánya, hulladéktelep) célra szolgál. Ilyen a zártkerti, illetve művelés alól ki nem vett ingatlan is. Általában nehezen bevonható a hitel fedetzeteként.
Lakásbővítés:
Olyan építési munka, amely hatóságilag engedélyezett építési művelet, arról az illetékes építésügyi hatóság érvényes építési engedélyt bocsátott ki, és az engedély jogerőre emelkedett, valamint az építési munka eredményeként legalább egy új, minimum 12 négyzetméteres (hasznos alapterületű) szoba kialakításra kerül, valamint az épület bruttó alapterülete növekedik, kivéve a tetőtér-beépítéssel megvalósuló bővítést.
Lakáscélú felhasználás:
A belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, valamint a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése;
a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;
a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez.
Lakáscsere:
Olyan ingatlanszerzés, amikor a vételár „megfizetése” (részben) egy másik ingatlannal történik. a csere jogcímen történő tulajdonjog bejegyzés is elfogadható.
Lakásépítés:
Beépítésre alkalmas területen történő építésügyi szakhatóság által kiadott jogerős és érvényes építési engedély alapján végzett építési munkálatok, amelyek új lakóingatlan létrehozására irányulnak. Az építési munkálatok elkészülte a végleges, jogerős használatba vételi engedély kiadásával valósul meg.
Lakásfelújítás:
Az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több szerkezetére kiterjedő, olyan általános javítási, építés, szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot részben vagy egészben visszaállítják, illetőleg a használhatóságot, üzembiztonságot és az ingatlan esztétikai megjelenését az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével, átalakításával megváltoztatják (elsősorban növelik). /Pl.: lakás/ház belső és külső tatarozása, parkettázás, festés, mázolás, gépészeti szerelések stb./
Lakáskorszerűsítés:
Korszerűsítésnek minősül a - 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján –.a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.
Lakásvásárlás:
Vásárlás: visszterhes ingatlanszerzés, amely az ingatlan-nyilvántartásban vétel jogcímen kerül bejegyzésre. (speciális formája: a csere)
Lakóingatlan:
Lakhatási engedéllyel (használatbavételi engedély) rendelkező olyan épület, melynek építmény státusza telekkönyvileg bejegyzett, független attól, hogy az lakott vagy lakatlan.
Lakáscélú hitel:
A lakás, illetőleg üdülő ingatlan és hozzátartozó gépkocsitároló, tárolóhelység vásárlására, építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, felújítására, átalakítására a természetes személy által igénybe vehető hitel.
Méltányolható lakásigény:
Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakásépítési (vásárlási) költsége a GM/BM/ regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter által közzétett adatoknak együttesen megfelel, illetve azokat nem haladja meg.
A lakásigény mértéke a kölcsönigénylő, és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek(ek), valamint egyéb eltartott együttköltöző családtagok) számától függ.
Minimálbér:
Teljes munkaidőben – azaz heti 40 órában - foglalkoztatott munkavállaló részére személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként adandó, kötelező legkisebb munkabér, melynek összegét jogszabály határozza meg. Összevontan adózó jövedelem.
Minimál öregségi nyugdíj:
A teljes jogú öregségi nyugdíjra jogosult személyeket megillető legalacsonyabb nyugdíjösszeg. Összegét évente állapítják meg.
Minősített magánokirat:
Ha az okirat megfelel az alábbi feltételeknek:
a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta vagy
két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el ; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét )is fel kell tüntetni vagy
a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag, vagy közjegyzőileg hitelesítve van vagy
gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták vagy
- ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte aláírta, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el.
Munkaviszonyból származó jövedelem:
Alkalmazotti státusban lévő munkavállalók havi, rendszeres munkabére. (min 40 óra/hét)
Nettó családi jövedelem:
Az adós és a vele egy háztartásban élő adóstárs(ak) igazolt, bank számára elfogadható, havi nettó jövedelmeinek összege.
Normál kamatszámítás:
Az az időszak (rendelkezésre tartási illetve a türelmi idő), amely alatt az ügyfél a bank felé tőkét nem – kamatot (és ha van egyéb járulékot) viszont a mindenkor fennálló tőketartozás alapján - fizet.
Óvadék:
Az óvadék a dologi biztosíték egyik fajtája: rendeltetése, hogy a kötelezett szerződésszegése esetén a jogosult követelését az óvadék összegéből közvetlenül kielégítse. Fajtái: készpénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír. Ha az óvadék tárgya más dolog, a jelzálogjog szabályait kell alkalmazni.
Önálló zálogjog:
Zálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terhelje. Ilyen esetben a zálogjogosult –a zálogszerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai erejéig- kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést.
A legfontosabb különbség a jelzálog és az önálló zálogjog között, hogy a jelzálogjog járulékos jog, mert: valamilyen kötelezettség biztosítására alapítják,
terjedelme általában az alapul szolgáló követeléshez igazodik,
amennyiben a követelés átszáll, úgy a jelzálogjog is átszáll az új zálogjogosultra, illetve törvény eltérő rendelkezése hiányában a zálogjogot csak a követeléssel együtt lehet átruházni, míg az önálló zálogjog – önállóan is - átruházható.
A zálogkötelezett az önálló zálogjog alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogait és kifogásait csak az önálló zálogjog közvetlen megszerzője vagy ennek olyan jogutódja ellen érvényesítheti, aki az önálló zálogjogot ingyenesen szerezte, vagy a szerzéskor az annak alapjául szolgáló jogviszonyt ismerte.
Az önálló zálogjog fajtái:
fennálló követelésen alapszik,
a zálogjog mögött az alapításkor sem áll fenn személyes követelés,
a zálogjog alapításával egyidejűleg megszüntetik a felek az alapul szolgáló követelést.
Az önálló zálogjog mindhárom esetben alapköveteléstől elvontan, függetlenül létezik és önálló jogviszony tárgya. A zálogszerződésben meg kell határozni azt az összeget, aminek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést nyerhet. A zálogjogosult kizárólag a zálogtárgyból elégítheti ki magát, nincs alapul szolgáló követelés, amelynek érvényesítését kérhetné.
Özvegy:
Aki státuszát az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonatával vagy közjegyző által ellenjegyzett hagyatéki átadó végzésével igazolja, csatolva ehhez az ugyanezen házastárssal kötött házasságát igazoló házassági anyakönyvi kivonatát.
Prolongáció:
A prolongáció olyan szerződésmódosítás, melynek lényege, hogy az ügyfél előzetes kérésére, a Bank és az ügyfél közötti megállapodás alapján a hitel futamidő meghosszabbításra kerül.
Ráépítési megállapodás:
Azon esetekben elvárt megállapodás, amikor valaki úgy építkezik, bővít, hogy az építés célját képező ingatlan nincs a tulajdonában, vagy tulajdoni hányaddal bír az ingatlanban, azonban a tulajdoni hányadához képest nagyobb részt vállal a beruházásból.
A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a tárgyingatlannak a beruházás megkezdése előtti tulajdonosi struktúráját, illetve a telken lévő felépítmények bemutatatását,
a beruházás célját, különös tekintettel a beruházásban megjelenő felépítményekre, a bővítéssel keletkező épületrészekre stb.
a feleknek a beruházásból való részesedését,
a feleknek a tárgyingatlan tulajdoni hányadaira vonatkozó azon megállapodását, amelyben megállapítják, hogy a múltbéli részesedésük, illetve a jelen beruházásból való részesedésük szerint milyen új közös tulajdonosi struktúrát, (milyen új közös tulajdoni hányadokat) állapítanak meg,
határozott kérelmet a földhivatal irányába, az új, megállapodáson alapuló közös tulajdoni hányadok földhivatali bejegyzésének az érdekében.
A megállapodást ügyvédnek vagy közjegyzőnek ellen kell jegyeznie.
Ranghely:
Ranghely a közhiteles nyilvántartásba történő jelzálogjog bejegyzés rangsora, amelyet a bejegyzés iránt benyújtott kérelem iktatásának időpontja, illetve az a tény határoz meg, hogy a bejegyzésre irányuló kérelem időpontjában van-e már bejegyzett jelzálogjog, vagy fenntartott ranghely.
Ranghely fenntartás:
Ha a törlést nem az ingatlan tulajdonosa kéri, a fölhivatal felhívja a nyilatkozattételre. Az ingatlan tulajdonosa a ranghely fenntartást egy éves időtartamra kérheti.
Ranghely lemondás:
A tulajdoni lap III részén lehet feljegyezni, hogy a zálogkötelezett valamely meghatározott későbbi zálogjogosult, vagy más harmadik személy irányában lemondott arról a jogáról, hogy meghatározott zálogjog kitörlése esetén a törölt jelzálogjogi bejegyzés ranghelyével rendelkezhessék vagy, hogy e ranghelyet új jelzálogjog bejegyzésének céljára fenntarthassa.
Rendelkezésre tartási időszak:
Az az időszak, amely alatt a Bank az ügyfél számára engedélyezett hitelkeretből maximum a kivitelezési határidő lejártáig szakaszosan folyósít, illetve a hitelkeretet fenntartja. Ha a rendelkezésre tartási időszak utolsó napja munkaszüneti-, vagy bankszünnap, a folyósításra nyitva álló időtartam utolsó napja az azt követő munkanap. Alapesetben a Bankot a rendelkezésre tartási időszak leteltét követően folyósítási kötelezettség nem terheli.
Saját erő (önrész, önerő) részét képező erőforrások (lakáscélú hiteleknél):
Az adósnak a banki kölcsönön kívül rendelkezésre álló értéke, amely a hitel céljára kerül felhasználásra.
Készpénz, betét;
Elvégzett saját munka értéke (lakásvásárlási konstrukció kivételével);
Meglévő és a helyszínen tárolt, műszaki szakértő által ellenőrzött, még be nem épített építési anyagot (lakásvásárlási konstrukció kivételével);
Szabad hitelkeret
A már engedélyezett hitelkeret és az annak terhére már igénybe vett kölcsönösszeg különbsége.
Szakhatósági engedély:
Mindazon hatósági engedélyek, amelyek az ingatlan építési munkák elvégzéséhez az egyes hatóságok előírnak, illetve előírhatnak. A szakhatóságok hozzájárulása a hatáskörükbe tartozó szakkérdésekre, illetve az általános érvényű jogszabályokban és a helyi építési szabályzatban, településrendezési tervekben nem érintett egyéb, a szakhatóság hatáskörét érintő kérdések vizsgálatára terjed ki. /Az építési munkálatokhoz (a teljesség igénye nélkül) az alábbi szakhatóságok adhatnak ki engedélyeket: Tűzoltó Parancsnokság, ÁNTSZ, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Műszaki Biztonsági Főfelügyelet./
Fentieken felül egyes építési munkálatokhoz szakhatósági engedélynek nem minősülő ún. közműengedélyek lehetnek szükségesek. Ezen közművek az alábbiak: Víz és csatornázási művek, Gázművek, Távhő ellátó szervek, Áramszolgáltató szervek, Távközlési szolgáltatók, Kéményseprő ipari Szolgáltató Szerv.
Szellemi szabadfoglalkozású:
Minden olyan természetes és jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki / amely a(z)
Magyar Orvosi Kamara
Magyar Állatorvosi Kamara
Magyar Gyógyszerész Kamara
Országos Ügyvédi Kamara
Magyar Országos Közjegyzői Kamara
Magyar Könyvvizsgálói Kamara
Magyar Építész Kamara
Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara
Magyar Újságírók Országos Szövetsége tagja, azaz kamarai vagy tagsági igazolvánnyal, illetve az illetékes kamara által kiadott igazolással rendelkezik, továbbá
azon jogtanácsosok, akik a Megyei Bíróságok által kiadott érvényes jogtanácsosi igazolvánnyal rendelkeznek
azon orvosok, akik az orvosok országos nyilvántartásában szerepelnek, orvosi igazolvánnyal rendelkeznek
azon bírósági végrehajtók, akik a Megyei Bíróságok által kiállított, érvényes végrehajtói igazolvánnyal rendelkeznek
Szerkezetkész lakás:
Használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező - általában 40-50%-os műszaki készültségi fokú - lakóingatlan. (Szerkezetkész ingatlan, melynek megépítésre került az alapozása, tartófalai, födéme, tetőszerkezete (illetve minden egyéb tartószerkezete) és tetőszigetelése, illetve héjalása.)
Szerződéskötési feltételek:
A bank által meghatározott olyan kötelezően előírt, standard feltételek, amely(ek) nélkül a kölcsön  szerződés megkötése nem történhet meg.
Szerződő:
Az a természetes személy, aki a biztosítási szerződést megköti, és a biztosítási díjat fizeti.
Szoba:
A hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de (a méltányolható szobaszám számításánál) – a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter. Amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha csak a nappali szoba és az étkező van egy közös térben, akkor azt normál szobának kell tekinteni.
Szolgalmi jog:
Valamely ingatlan mindenkori tulajdonosa / birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosa / birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalmat átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. Annál az ingatlannál, amelynek mindenkori tulajdonosát a telki szolgalmi jog gyakorlása megilleti (uralkodó telek), a tulajdoni lap I. részén kell utalni arra az ingatlanra, amelyre a telki szolgalmi jog gyakorlása vonatkozik (szolgáló telek).
Támogatott EU állampolgár és a külföldi személy a lakáscélú állami támogatások szempontjából:
A 12/2001.(I.31.) Kormány rendelet alkalmazásának a szempontjából
támogatott EU állampolgár: az az EU tagállam állampolgára, aki Magyarországon munkavállaló és a támogatás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik a munkajogi vagy foglalkoztatási jogviszonya fennállásának időtartama alatt.
Külföldi: az a természetes személy, aki nem magyar állampolgár, illetve aki a fentiek alapján nem minősül támogatott személynek.
Társasház:
Akkor lehet alapítani, ha az építendő / meglévő ingatlanban/épületben (épületingatlanon a társasházi alapító okiratban meghatározott,) műszakilag megosztott, legalább két, vagy egy– egy önálló lakás vagy nem lakás célú helyiség van, és az a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épület berendezés, helyiség és lakás viszont a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. Társasházban a külön tulajdoni illetékességek külön tulajdoni lappal rendelkeznek.
TAKARNET:
Internetes (on-line) ingatlan-nyilvántartási rendszer, amelyből Bankok számára nem közhiteles tulajdoni lapok illetve tulajdoni lapi szemlék lekérdezhetőek.
Társasház alapító okirat:
Az ingatlan tulajdonosainak társasház alapítási elhatározását tartalmazó okirat. Az alapító okiratban meg kell határozni a külön tulajdonba kerülő lakásokat, helyiségeket és tárgyakat, illetve a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostárakat megillető tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját. Az alapításhoz a társasház-tulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásban való bejegyzése is szükséges. A társasházban a közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló öröklakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni külön lapon kell nyilvántartani.
Telek:
Egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.
Az a személy, aki – jelenleg nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de – jogszabálynál vagy szerződésnél fogva tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését kérheti. (Pl. a házastársak által a házasság fennállása alatt megszerzett vagyon, közös vagyonnak minősül, függetlenül, hogy valamely házastárs tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre.
Teljes bizonyító erejű magánokirat:
a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;
b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel van tüntetve;
c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el
Teljes Hiteldíj Mutató (THM):
Az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel.
A THM számításánál nem vehető figyelembe:
A prolongálási költség, a késedelmi kamat, és egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, a biztosítási és a garanciadíjak, valamint az átutalási díjak.
A 41/ 1997 Korm. r. alapján számított THM-et a hitel szerződéseiben kötelező feltüntetni. Kötelező továbbá az adós tájékoztatása mindazon díjról és költségről, amely a THM számítása során nem került figyelembe vételre.  Amennyiben a fentieket a szerződés nem tartalmazza, úgy a semmis, és annak semmisségére bárki, határidő nélkül hivatkozhat.
Tetőtér-beépítés:
A lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti. Általában lakáscélú hitel kondíciók érvényesek.
Törvényes képviselő:
Meghatározott (természetes, jogi) személyek képviseletére jogszabály erejénél / felhatalmazásánál fogva jogosult személyek. (pl.: a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő, gyám, gondnok.)
Tulajdoni lap:
A Magyarország területén található, az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett ingatlanok adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket magába foglaló – számítógépen kezelt - okirat. A tulajdoni lap csak valamennyi biztonsági elem megléte és sértetlensége esetén tekinthető hitelesnek.
Türelmi idő:
A hitel az a periódusa, melynek során az ügyfélnek csak a kezelési költséget, és a kamatokat kell megfizetnie. A türelmi idő lejártával kezdődik meg az annuitásszámítás.
Új (építésű) lakás:
Az az ingatlan, amely az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, illetőleg emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel nem családi vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy fennmaradási engedély köteles
Új (építésű) lakás értékesítése
1) Gazdálkodó szervezet által történő értékesítés esetén, melyre
a használatbavételi engedélyt az építési hatóság az értékesítés céljára építő nevére kiadta, és
a lakás általa első alkalommal kerül értékesítésre, valamint
 a lakásba bejelentett lakó nem volt még.
Új építésűnek minősül az a lakás is, amely megfelel az új lakás kritériumainak, és a használatba vételi / fennmaradási engedély kiadását követően legfeljebb 3 évig bérlakásként volt hasznosítva, és az első értékesítésre ezt követően kerül sor.
2) Magánszemély által történő értékesítés esetén, melyre
az eladó nyilatkozik, hogy a lakást értékesítés céljára építette, és
az önkormányzat jegyzője igazolja, hogy az adásvételi szerződés megkötéséig a lakásba lakcím bejelentés nem történt, továbbá
a lakás használatbavételi engedélye kiadásának időpontja és az adásvételi szerződés megkötése között kevesebb, mint három év telt el, valamint
az adásvételi szerződést a lakás első értékesítésére kötötték.
Ügyfélminősítés:
Az az ügyféllel kapcsolatos banki eljárás, amikor a bank által meghatározott minősítési paraméterek (pl.: demográfiai jellemzők, háztartási költségvetés vizsgálata stb) alapján az ügyfelet egy minősített kategóriákba sorolja. Ez a besorolás dönti el, hogy az ügyfél a bank számára hitelezhető-e, vagy nem.
Várható hitelbiztosítéki érték:
Az a hitelbiztosítéki érték, (pl.: épülő ingatlan esetében) amely nem az értékbecslés határnapjára vonatkozik, hanem egy bizonyos időpont és/vagy adott feltételek teljesülésének beteljesülésére, illetve bekövetkezte esetére.
Végtörlesztés:
Hitel végtörlesztés esetén az adós a teljes fennálló tőke-, kamat-, és esetleges díj tartozását megfizeti a banknak, és azzal megszűnik a bank felé fennálló fizetési kötelezettsége. A végtörlesztés lehet a szerződésben meghatározott, utolsó törlesztési részlet esedékességi időpontjában, de a futamidő alatt bármikor.
Zálogjog:
Szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely alapján a jogosult a pénzben meghatározott, vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző –jogszabályban meghatározott sorrendben - kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.
A zálogjog, ha az ingatlan-nyilvántartásba, vagy más közhitelű nyilvántartásba bejegyzik abszolút hatályú, azaz mindenkivel szemben hatályos. A zálogjogból való kielégítést mindenki köteles tűrni, aki a zálogtárgyon a zálogjog alapítást követően valamilyen jogot szerez. Jelzálogjog keletkezésének feltétele a közhitelű nyilvántartásba való bejegyzés.
Zálogjog alanyai:
A zálogjogosult, a személyi kötelezett (aki a követelés kötelezettje, más néven adós), és a zálogkötelezett, aki a zálogtárgy tulajdonosa (dologi kötelezett). A személyi kötelezett és a dologi kötelezett lehet ugyanaz a személy, de lehet más-más személy is.
Zálogjogosult:
Az a természetes vagy jogi személy, akinek javára a jelzálog alapítása történik.
Zálogkötelezett:
Az a természetes személy, aki a hitelfedezetül szolgáló ingatlanon tulajdonjogot szerez vagy tulajdonjoggal rendelkezik, és arra zálogjogot enged.